Beteljesülés

Az ember sosem érheti el a legjobbat, de talán pont ebben rejlik a beteljesedés. Miért? Én szentül azt állítottam, hogy senki sem tud beteljesülni, és rendíthetetlen indokaim voltak/vannak emellett, például bármit is tűzöl ki célnak, azt elérheted, de azután is lesz valami, valami nagyobb, tehát nem érheted el a tökéletességet, a beteljesedést. DE: rájöttem arra, hogy talán pont ebben kéne keresni, lehet, hogy az út a célhoz maga a beteljesedés, lehet, hogy a boldogság a beteljesedés, és ez mindenkinek más. Na most akkor mi van!? Most jön az, hogy talán pont azzal teljesedem be, hogy rájövök erre, de a másik gondolkodás szerint meg mégsem, mert tovább lehet vinni a gondolatmenetet. TEHÁT, létezik is meg nem is, hogy kinek hogyan, és miben nyilvánul meg? Döntsétek el!

Rossz sáv, lehetséges baleset.

Éppen ma történt, hogy mentem Előszállásra a temetőbe anyáékkal (Dunaújvárosból), mert ugye halottak napja van ami automatikusan temetőjárást jelent. A papírgyári út felől kanyarodtunk ugye Előszállás felé, ahol ment előttünk egy Suzuki márkájú autó, idős sofőrrel, és nem csak hogy lassan ment volna, hanem rossz sávból kanyarodott le Apostag fele. Ebben az volt a durva, hogy még tábla is mutatja, hogy melyik a jó sáv amelyikről ki kell kanyarodni (ugye amiben mi álltunk). Ezek után a következő gondolatunk az volt hogy "jesszus, még jó hogy nem jött semmi" mivel ha valaki pont akkor jön, akkor nem hogy csak egy "kis" balesetet okoz, hanem még a buszközlekedést is megbénítja arra a napra a városba befelé. (Kifelé azért nem mert ugye az a másik sávból történik.) De nem jött senki szerencsére, így hála az égnek, ott mindenki épségben megúszta, mondjuk belegondolva akármi is lehetett volna belőle.